2016. augusztus 16., kedd

A Pandala varázslatos világa


Interjú Parádi Orsival a Pandala mesekavics-világ kitalálójával és a "Pandala az állatkertben" színező alkotójával.







Kezdjük az elején! Miért Pandala? Honnan a név és mit takar? 


A pandala nevet az egyik első kavicsfigurámnak találtam ki. Koala fülű, de panda képű, tejeskávé színű kis lényt festettem, aki mindkét állatkára hasonlított, ezért a két névből kreáltam egy újat. Aztán ahogy ízlelgettem a szót, újabb jelentésrétegek jutottak eszembe, amik hűen tükrözték az életfilozófiámat is, mondjuk így. A görög „pan” előtag (egész, mindent magába foglaló) és a szanszkrit „mandala” kifejezések is benne vannak. A pandala lény aztán az egyik kedvencemmé vált, kitaláltam neki és a sok további állatkának egy univerzumot, és róla kapta nevét a szigetcsoport, ahol élnek. Ez lett a Pandala-szigetek.




 
  
Hogyan jött a mesekavicsok ötlete? Mi inspirál egy-egy új kavicslény kitalálásakor?


Négy évvel ezelőtt kezdődött az életemnek ez a fejezete, amikor éppen gyesen voltam Fülöppel, a kisfiammal. A Dunaparton tologattam a babakocsiban, és közben azon tűnődtem, mihez kezdjek a bennem zsibongó kreatív energiákkal. Megakadt a szemem a szebbnél-szebb gömbölyded, hosszúkás, lapos kavicsokon, és összeszedtem egy kupacnyit. Otthon előkotortam a pár tubus akrilfestéket, amivel korábban kísérleteztem már vásznon. Akkor és ott összeállt a fejemben: kicsi és aranyos fantázialények kreálásához tökéletesen alkalmas ezeknek a kavicsoknak a változó formája, egyedisége és megismételhetetlensége.



Imádok kavicsot gyűjteni, órákig tudok matatni a vízparton és mindig kavicsokkal tele papuccsal szállok ki a kajakból evezés után. A kavicsgyűjtés szenvedély. Meglátni bennük valami lényt és azt megfesteni pedig izgalmas kaland. Általában a kavics formája dönti el, milyen állatka lesz: ha hosszúkás, akkor hal vagy papagáj, esetleg hernyó. Ha kerekded, akkor bagoly, pandala, bálna… Már van egy kialakult állatparkom, de mindig születnek új színvariációk és új lények. Ezek egy részét tartalmazza a Mesekavics kreatív alkotókönyvem. A gyerekeknek szánt kavicsfestő készletekbe viszont már kicsit nagyobb méretű, gyerekkézbe való kavicsot teszek, ezeket kertészetből rendelem.





 A mesekavicsokat követték a színezők. Erre hogyan találtál rá?


Már gimnazistaként is szerettem szövevényes, bonyolult, nonfiguratív ábrákat alkotni, sok ornamentikus motívummal. A tipográfia is izgatott, betűket terveztem állandóan – nem véletlenül, nővérem akkor már az Iparművészeti Főiskolára járt (ma MOME). Végül bölcsész lettem, de a rajzolást nem hagytam abba, például a Beszélő folyóiratban jelentek meg grafikáim, a tudományos rovatot illusztráltam. Aztán sok év kihagyás után, már a kavicsfestés kapcsán kijutottam Brüsszelbe a Creativa Expo nevű nemzetközi vásárra, ahol naponta több festőműhelyt tartottam gyerekeknek. Egyrészt ott rajzoltam először le a figuráimat papírra, hogy legyen mit színezniük a gyerekeknek, másrészt ott láttam először, hogy Nyugat-Európában mekkora divat már a színezés. Ez évekkel a hazai bumm előtt történt, és meglepődtem, milyen szép dolgokat láttam. Rögtön tudtam, hogy én is akarok saját színezőt.



 

A legutóbbi könyvedben találkozik a mesekavics és a színező világa, mindez egy mesébe ágyazva. Úgy tűnik, hogy a két terület nagyszerűen kiegészíti egymást. Mi volt a cél a könyvvel, kiknek ajánlod?


Az új könyvem már mesekönyv is, amelynek főhőse természetesen a pandala lett. Szeretem a tiszta műfajú gyerekkönyveket, legyen az mese vagy verseskötet, és boldoggá tette, hogy a Pandala-szigetek színező több, mint tízezer példányban kelt el, de izgatott a kérdés, hogy mi lenne, ha valami hibrid dolgot csinálnék. Miért ne lehetne egy könyv mese is meg színező is? Sőt, ha már állatokról olvasunk, miért ne mutassam be, hogy alkothatjuk meg például kupakokból kígyót? És ha a szülő is törheti a fejét néhány érdekes természettudományos tényen, akkor még több beszédtémát teremthetek a szülő és a gyerek között. Mi legalábbis egyfolytában ilyesmikről beszélünk itthon, ha nem éppen kalózokról, drágakövekről vagy vulkánokról. Nem titok, hogy a kikapcsolás mellett edukációs célom volt a könyvvel. Igazi családi könyvnek szántam, amely egyébként körbevezet a Fővárosi Állat és Növénykertben élő valós állatok között.




Hol találkozhatnak Veled azok, akik szívesen elkészítenének egy kavicslényt?


Július végétől Mindszentkállán, a Káli-kapocs nevű helyen hetente tartok kreatív játszóházat gyerekeknek, kavicsfestéssel, színezéssel. Persze mindig ott ragadnak az anyukák is, szeretnek nyakláncot készíteni maguknak! Ősztől pedig már Budapesten is tervezek rendszeres foglalkozásokat. A helyet még keresem. A FB-oldalamon mindig jelzem, mik az új események.





További információ a Mesekavics blogon és a Pandala-szigetek Facebook oldalon.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...